Fórum programleírás – szakmai beszámoló

Hogyan növelhetjük fizikai aktivitásunkat edzés nélkül is?

 

 

Példaképek részvételével zajló, vagy animátorok által vezetett, lakossági komplex sportprogramok, szabadidős sportesemények szervezése

 

 

Helyszín: 3064 Szurdokpüspöki, Béke út 4-6.Mikszáth Kálmán Könyvtár és Faluház.

Időpont: 2021.07.27. 9:00:-10:00 óra.

A fórumon részt vett: 18 fő

A beszámolót összeállította: Koczka Edina a HEF képviselője.

 

A megvalósított tevékenységek leírása, szakmai összefoglaló:

A sportszövetség elnöke tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a projekttel célunk, egységes szemléletű, komplex lakossági testmozgásprogramok valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a napi fizikai aktivitási szint, mozgásmennyiség növeléséhez, és a népegészségügyi kiadások csökkentéséhez, illetve a lehető legtöbb ágazatközi szereplő közötti együttműködés kialakításához, szorosabbra fűzéséhez. Szeretnénk, hogy a projekt által megvalósulna az egészségfejlesztő testmozgáshoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, valamint olyan lakossági szemléletformálás és kommunikáció történik, amely az egészséges életvezetési kompetenciákat is fejleszti.

Ezeket szem előtt tartva kívánjuk megtartani rendezvényeinket 3 éves időszaka alatt 34 helyen, több mint 7200 fő bevonásával, ebből 10% fogyatékkal élővel. A projektre kapott támogatás összege közel 250 millió forint, többek között egészségfejlesztő sporteseményekre, lakossági kampányokra és fórumokra, szemléletformálási kiadványok elkészítésére kerül sor.

 

Erdélyi Mihály hozzátette, alapvetően fontos megértetnünk mindenkivel, hogy a szabadidős mozgás a kiváló egészség egyik záloga, hogy megmozgatja az embereket, lehetőséget ad a mozgásra, és azok is kipróbálhatják magukat a sport területén, akik nem szeretnének élsportoló lenni. Ehhez infrastrukturális fejlesztések, és lakossági programok kellenek, melyek által be lehet építeni a mozgást az emberek mindennapi életébe.

Fogadó szervezetünk Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, rendezvényünkön részt vett az Önkormányzat jegyzője Molnárné Dr. Kontra Bernadett, akitől megtudhattuk, hogy a településen működik a Szurdokpüspöki Tornaklub Községi Sportegyesület, melynek ő is elnökségi tagja, van asztalitenisz szakosztályuk ahol felnőtt csapatuk a megyei bajnokságban szerepel igen jó eredménnyel, de az is elmondható, általában kevés fiatal vállalja a rendszeres sportolást, ezért elég nehézkes a sportegyesületben az utánpótlás biztosítása, bár ez ma inkább sajnos már társadalmi jelenség. Iskolánkban a mindennapos testnevelés mellett sportköri foglalkozások megtartására is lehetőség van. Jegyzőnő  azt is elmondta, hogy a zumba és jóga foglalkozásokat a pandémia miatt átmenetileg szüneteltette az oktató, de a helyzet javulásával újra indultak, a létszám fokozatosan nő, bár még nem érte el a veszélyhelyzet előtti szintet. Iskolánkban a mindennapos testnevelés mellett sportköri foglalkozások megtartására is lehetőség van.

 

Némedi Noémi szerint is jó lenne, ha valamelyik helyi civil szervezet rendszeres, vezetett, hosszabb, rövidebb távú teljesítmény túrákat, nordic walking túrákat, kirándulásokat szervezne a település lakói számára, ő is szívesen csatlakozna. Az önkormányzat képviselője nagyon jó ötletnek tartotta, igyekeznek megvalósítani az egészségfokozó programot.

Dr. Honfi László szerint Szurdokpüspöki és környéke domborzatilag is kiváló a természetben végezhető szabadidős tevékenységre.

Ehhez az szükséges, hogy a szabadidős és sportegyesületek  pályázhassanak, és az esetlegesen elnyert pályázati lehetőségek által olyan motiváló eszköztárai lehessenek, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését és kedvét, folyamatosan ébren tartva azt.

Ha ezt meg lehet valósítani a kis települések részvételével, akkor a térségnek nyert ügye van, és szokássá, hagyománnyá lehet tenni a szabadidős tevékenységet, mint páldául évente megtartandó cserháti teljesítménytúrákat, melyeket az év azonos időszakában meg lehetne szervezni. Az embereket ki kell mozdítani az otthonaikból, ingert és motivációt kell adni nekik ahhoz, hogy a saját egészségükért tegyenek.

Molnárné Dr. Kontra Bernadett megállapította, hogy az ehhez kapcsolódó igények is településenként változnak, mennyire látogatott a település, milyen infrastruktúrával rendelkezik, a lakosság mennyire nyitott a sport és kulturális életet tekintve, valamint hány százaléka él hátrányos helyzetben.

 

 A fórum második részében Erdélyi Mihály bemutatta a megjelent érdeklődőknek az augusztus 14-én Szurdokpüspökön megrendezésre kerülő példaképes sportprogramunkat.

Megismertette a rendelkezésre álló kiváló eszközparkunkat, ahol modern és hagyományos sportágak is lesznek a kínálatunkban (például segway, elektromos roller, tandem kerékpár, lézerharc, buborékfoci, trambulin, asztalitenisz, csocsó, röplabda, tollas, stb..).

Elmondta azt is, hogy regisztráció során karszalagot kap mindenki, ami egyrészt feljogosítja őket az ingyenes sportszer használatra, másrészt elkerüljük, hogy valaki kétszer is feliratkozzon a jelenlétiívre. Animátorok segítenek minden helyszínen, akik hasznos szakmai tanácsokkal szolgálnak majd. Arra kért mindenkit, hogy minden csatornán népszerűsítse a sportnapot, hogy minél több ember számára tudjunk sportélménnyel szolgálni.

Nagyon tetszett nekik a számukra új, eddig ismeretlen innovatív szabadidősportos lehetőség, a szülők örültek, hogy gyermekeik ilyen szinvonalas rendezvényen, rengeteg élményhez jutnak majd, megígérték, hogy népszeűsíteni fogják programunkat.  

Pintér Józsefné a rendezvény helyszíne felől érdeklődött, helyileg hova tervezzük azt? Elmondtuk, hogy a felajánlott helyszín a Hanák Kolos Emlékházat körülvevő terület lenne, de ezt majd fórumunk után bejárással fogjuk megtekinteni, eldönteni mennyire alkalmas.

Véleménye szerint ez a helyszín kiváló minden tekintetben, közel lenne a falunapi rendezvényhez,  és a terület  is alkalmas rá.

Buda Máté azt kérdezte, hogy az elektromos eszközöket kiknek ajánljuk?  nehezen megtanulható-e? Elmondtuk, hogy felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt, viszont ők azok akik meglepően gyorsan elsajátítják a használatukat,  de a felnőttek is magabiztosan használják.

 

A fórumunk harmadik részében egy projektcéljaink megvalósítását segítő témát dolgoztunk fel interaktív formában…Hogyan növelhetjük fizikai aktivitásunkat edzés nélkül is címmel.

A téma felvezető előadását dr. Honfi László tartotta. Az előadásból a jelenlévők  a következőket tudhatták meg. Szent-Györgyi Albert idézete a legtalálóbb a fizikai aktivitással és a sporttal kapcsolatosan, mely szerint „A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze.”

Ezért is rendkívül szomorú, hogy a magyar lakosság nincs kellően tisztában azzal, hogy mekkora érték az egészség.  Az sem tudatosul kellően, hogy egészséggel nemcsak a munkahelynek, vagy az államnak, hanem önmagának kell gazdálkodnia, hogy minél tovább, minél jobb minőségű életet élhessen. Több vizsgálat szerint a magyar emberek kívánságai között az egészség az elsők között van tehát, szeretnének egészséges lenni, de nem igazán tesznek érte eleget.

Nagyon sok olyan betegség rontja életminőségünket, amelyek oka az inaktivitásban keresendő.

Mi is az a sokakat jellemző inaktivitás?

Inaktivitás alatt azt értjük, amikor az ébren töltött órákat valaki székben ülve, ágyban fekve tölti úgy, hogy közben nem, vagy alig mozog, alig használ fel több energiát, mint a nyugalmi energiafelhasználás, vagy alapanyagcsere.

Az átmeneti vagy hosszabb ideig tartó inaktivitás jellemző és önálló rizikófaktora a rossz egészségi állapotnak, éppen ezért ennek minimalizálása szükséges. A hosszabb inaktív időszakokat mindenképpen meg kell törni legalább enyhe fizikai aktivitással.

Az inaktivitás negatív hatásait felülíró fizikai aktivitás magyarországi megítélése a sportban szerepvállalók részéről is rendkívül egyoldalú: a sportról történő gondolkodás középpontjában a sportnak csak a versenysport médiafigyelemben részesülő szegmense áll, az egészségsport alig van jelen. Érdekes módon a sport elszigetelődött egyes humán területektől, a tanulástól, a kulturálódástól, az esélyegyenlőségi megoldásoktól, a hétköznapi élet biztonságát meghatározó területektől. A sportolás betegségmegelőző, egészségfenntartó, egészségfejlesztő szerepét ugyan általában elismerik az emberek, de nem tekintenek rá konkrét, az egészséget prevenciós szempontból döntően befolyásoló tényezőként. Pedig a sport, mint a fizikai aktivitás csúcsa, rendszeres gyakorlása alapjaiban javítja a hétköznapi élet minőségét.

Kutatásokkal bizonyított tény, hogy a rendszeres, hetente legalább háromszor, megfelelő intenzitás mellett végzett testedzés életkortól függetlenül pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, az egészségtelen táplálkozásból és a mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stressz terhelés tünetei (alvászavarok, fejfájás), kevesebb a káros szenvedéllyel élők száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcsere-betegségekben szenvedő betegek aránya. Ebből kifolyólag, kiemelt társadalmi cél, minél szélesebb rétegek mozgósítása a sportra. Külön kiemelt feladat a megromlott egészségi állapotúak bevonása is, rehabilitációs céllal. A fogyatékkal élőknek ugyanolyan joguk van arra, hogy sporttevékenységekben részt vegyenek, mint minden ép embernek.

A fizikai aktivitás sok esetben – többek között a rendszeres sportolás és testmozgás – rendkívüli előnyökkel jár az egész élet folyamán: ide tartozik a szív- és érrendszeri megbetegedések, egyes rákfajták és a diabétesz kockázatának csökkenése, az egészségesebb izomzat, csontrendszer megőrzése és a testsúlykontroll, valamint, a mentális egészség fejlődésére és a kognitív folyamatokra gyakorolt pozitív hatás.

A testmozgás valamennyi korosztály számára fontos, de a gyermekek, a munkavállalók és az időskorúak esetében különös jelentőséggel bír.

Akármilyen kevés fizikai aktivitás végzése is jót tesz az egészségnek.

A jótékony, pozitív hatás szinte mindig a fizikai aktivitás mennyiségével arányos.

Fizikai aktivitás a napi rutin során is tettenérhető, megteremthető és fokozható:

  • háztartási teendők, melyek az ellátáshoz szükségesek, a ház körüli teendőkkel együtt,
  • foglalkozással, munkavégzéssel kapcsolatos mozgásos aktivitás,
  • munkába járás, utazási aktivitás,
  • családi és közösségi aktivitás (rokonlátogatás, biciklizés vagy séta a parkban),
  • szabadidős és sport aktivitás (kedvtelésből vagy egészségmegőrzésért sportolás).

Régóta ismert, hogy a sportnak kiváló prevenciós, profilaktikus, fejlesztő és rehabilitációs hatása van.  Azt is sok ideje tudjuk, hogy a sportban szerzett képességek átterjednek az élet más területeire. Az előbb említett két tény is bizonyítja, hogy a sport akkor nyer igazán értelmet az emberek életében, ha az beépül a hétköznapjaiba. A sport beépülése a hétköznapokba akkor érthető meg igazán, ha tisztában vagyunk a fizikai aktivitás, a sport jótékony hatásaival, illetve ismerjük és alkalmazzuk a sport hétköznapokba történő beépülésének közvetítő rendszereit, eszközeit (szabadidősport, rekreáció, wellness, heppiness, fitnesz).

A fizikai aktivitás akkor épülhet be a hétköznapjainkba, ha alkalmazzuk az alábbi lehetőségeket naponta többször is. Ez rendszeres gyaloglást, túrázást, kirándulást, aerob edzéshatást kiváltó mozgásformákat, sportolást, kerti munkákat jelent, kiegészítve életmóddá vált fizikai aktivitással: gyalog, vagy kerékpárral menjünk a munkahelyre, lift helyett lépcsőn menjünk az emeletre, egy-két buszmegállóval korábban szálljunk le a buszról és gyalog menjünk tovább úticélunk felé stb. Ezekkel és a hasonló módszerekkel jelentősen növelhetjük fizikai aktivitásunkat edzés nélkül is.

Közvetve, passzív szemlélőként is kapcsolatba kerülhetnek a sporttal a szurkolók, pl. sportrendezvények nézőjeként. Néző, el- és befogadó szerepet játszik az ilyen ember.

A semminél ez is több, bár a televízió előtt ülő, a sportközvetítést fotelből néző ember nem nevezhető a szó totális értelmében sportembernek, de lehet az út kezdete az, hogy gondolataiban megjelenik a sport, mint társadalmi jelenség, aztán idővel eljuthat a felismerésig, elkezdhet fizikailag aktív, egészséges életet élni.  Az esélye nagyobb rá, mint a sport szempontjából teljesen „absztinenseknek”. Pályázatunk megvalósításával is segíthetjük mindezt mi is.

Virág Evelin az iránt érdeklődött, igaz-e, hogy ha valaki naponta 10 000 lépést megtesz, az felér a sportolással. Az előadótól megtudta, hogy ez így igaz, a napi 10 000 lépés élénk tempóban valóban élettanilag sportolásnak számít, hiszen ez 7-8 kilométeres gyaloglást jelent, ami fejleszti az egészség szempontjából legfontosabb motoros képességet, a hosszótávú állóképességet. Idősebb korban pedig ez akár erős edzésterhelést is jelenthet a szervezet számára.

Szarvas Lászlóné megkérdezte az előadótól, hogy a rendszeres fizikai munka a kiskertben sportolásnak számít-e? Megtudta, hogy az attól függ, hogy milyen erőkifejtéssel és mennyi ideig tart. Mindenképpen rekreációs tevékenységnek számít, mivel az nem kötelességszerű fizikai munka, de télen, amikor a kiskertben nem lehet dolgozni, valami más fizikai aktivitást kell helyette keresni.

Összességében a fórum szerintünk és a résztvevők szerint is elérte célját, a megjelent érdeklődők sok új információhoz jutottak. Tetszett nekik az ismertetett projektünk, valamint az elhangzott előadásról és az azt követő beszélgetésekről is nagyon jó véleménnyel voltak.  

A beharangozott példalépes sportprogramunkat izgatottan várják.

 

Az általunk a helyszínen is bemutatott, a projekt keretében készült szemléletformáló szakanyagokat (könyv, füzet, szórólap) a helyi és a környékbeli civil szervezetek, valamint a megjelentek és a lakosság számára is elérhetővé tettük.

A fórumot követően a jegyzőnő segítségével megnéztük, bejártuk rendezvényünk helyszínét, ahol rögzítettük az egyes projektelemek elhelyzési lehetőségeit.

 

Kelt: Bogács, 2021. 07. 27.

 

 

Megszakítás