Régóta tudjuk, hogy a sport kiváló prevenciós, profilaktikus, fejlesztő és rehabilitációs hatással bír. Azt is sok ideje tudjuk, hogy a sportban szerzett képességek transzferálnak az élet más területeire. Az előbb említett két tény is bizonyítja, hogy a sport akkor nyer igazán értelmet az emberek életében, ha az beépül a polgárok hétköznapjaiba. A sport beépülése a hétköznapokba akkor érthető meg igazán, ha tisztában vagyunk a fizikai aktivitás, a sport jótékony hatásaival, illetve ismerjük a sport hétköznapokba történő beépülésének közvetítő rendszereit, eszközeit (szabadidősport, rekreáció, wellness, happiness, fitnesz).

A fizikai aktivitás akkor épült be a hétköznapjainkba, ha alkalmazzuk az alábbi lehetőségeket naponta, természetesen.

Ez rendszeres gyaloglás, túrázást, kirándulást, aerob edzést, sportolást, kerti munkákat jelent, kiegészítve életmóddá vált fizikai aktivitással: gyalog a munkahelyre, lépcsőzés lift helyett, egy buszmegállónyit sétálva stb. Ezekkel a módszerekkel növelhetjük fizikai aktivitásunkat edzés nélkül is.

Közvetve, passzív szemlélőként is kapcsolatba kerülhetnek a sporttal a szurkolók, pl. sportrendezvények nézőjeként. Néző, el- és befogadó szerepet játszik az ilyen ember. A semminél ez is több, bár a televízió előtt ülő, a sportközvetítést fotelből néző ember nem nevezhető a szó totális értelmében sportembernek, de lehet az út kezdete az, hogy gondolataiban megjelenik a sport, mint társadalmi jelenség, aztán idővel eljuthatnak a felismerésig, elkezdenek fizikailag aktív, egészséges életet élni. Az esélyük nagyobb rá, mint a sport szempontjából teljesen „absztinenseknek”.