Jogviszony. A szervezeti pozíció eloszlására a foglalkoztatási jogviszony szerint jellemző, hogy mindhárom országban a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak aránya a legmagasabb, ez a megkérdezettek több, mint fele. A főállású teljes munkaidősök aránya ettől kevesebb, ez Magyarországon a megkérdezettek 21%-a, Romániában 45%-a, Szlovákiában 47%-a. A szervezetek működtetése szempontjából a kevesebb főállású teljes munkaidős alkalmazása költséghatékonyabb, így ebből a szempontból ez az arány hazánkban a legjobb.

 Szolgáltatások. A szervezetek által nyújtott szolgáltatások elemzése során megállapítottuk, hogy a szervezetek összesen 67 különböző szolgáltatást soroltak fel válaszaikban. Az adatokból kiderül, hogy egyre gyakrabban a verseny- és a szabadidősport mellett olyan rekreációs tevékenységeket is felvállalnak az egyesületek, mint a túrázás, táncos mozgásos tevékenységek, olyan szabadidős sportok, mint a teke, asztalitenisz és különböző rendezvények. Ez Magyarországon a leginkább terjedő megoldás, nálunk 43 szervezet végez echte rekreációs tevékenységet is, Romániában ez a szám 11, Szlovákiában 8. Ennek a trendnek az lehet a hozadéka, hogy általában a lakosság, de különösen a hátrányos helyzetűek sporthozzáférése jelentősen javul. Örömteli, hogy hazánkban ez a tendencia nagyságrendekkel erőteljesebb, mint külföldi partnereink esetében.

 Kapcsolatrendszer. A szervezet együttműködési kapcsolatainak vizsgálata során megállapítottuk, hogy a szervezetek kapcsolati hálójában a legintenzívebb kapcsolat a szponzorokkal (100%), az önkormányzatokkal (79%) és az oktatási intézményekkel (73,9%) valósul meg. Ez az érintettség valójában a szervezet tevékenységében való érdekeltséget fejezi ki. A szponzorokkal és az önkormányzattal való erős, intenzív kapcsolat oka anyagi természetű, hiszen a működéshez szükséges források leginkább erről a két területről jönnek, az oktatási intézményekkel az együttműködés pedig szakmai okok miatt erős, mert innen lehet biztosítani az utánpótlás sportolókat. Erős az együttműködés más egyesületekkel, civil szervezetekkel     (63,6%) is, ami magában hordozza a hátrányos helyzetű, integrációra szoruló személyek foglalkoztatásának nagyobb lehetőségét.