A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI SZABADIDŐSPORT HELYZETÉNEK TANULMÁNYOZÁSA

Helyszín: Tornaljai Művelődési Központ, Tornalja, Hlavné námestie 6 (Fő tér 6.) és

Tornaljai Szabadidő Központ, Tornalja, Béke utca 83.

Időpont: 2020. február 06. 10.00-14.00.

A programcsoport címe: Tanulmányút  (8).

A rendezvényen részt vett: 8 fő.

Közvetlen cél a transznacionális projekt keretében, évente 4 alkalommal a projekt költségvetéséből programterületen megvalósuló hazai tanulmányút vagy más forrásból megvalósuló külföldi tanulmányút szervezése és lebonyolítása.. Az utolsó  tanulmányúton ismerjük meg a közép-szlovákia, azon belül különösen Tornalja és környéke szabadidősport helyzetét, összehasonlítási alapot keresve a hazai szervezetek sporteseményeivel. Kíváncsiak voltunk, különböznek e a szlovákiai lehetőségek a Magyarországi szabadidősportos lehetőségeitől. Az egyik legfontosabb projektcélunk az Európai Roma Keretstratégia megvalósítása a kelet-közép európai romák felzárkózásának elősegítése érdekében, az érintett ország együttműködésének, tapasztalatcseréjének, közös programjainak támogatása.

A társadalmi felzárkóztatás és a kirekesztődés megszünése is érdekelt bennünket, a HH-s gyerekek integrációját segítő sporttevékenység, a közép-szlovákiai térség szabadidősportján belül. Terveztük megismerni a szlovák szabadidős sportolást elősegítő tevékenységeket, az esélyteremtés és a felzárkóztatás szemüvegén keresztül. Fontos cél és egyben feladat is, a nemzetiségekkel való kapcsolatfelvétel és szoros viszony kialakítása.

Részcélként fogalmazódott meg a közös együttműködés segítése is.

A tanulmányút során információt igyekeztünk szerezni a szűkebb szlovák, jelentős számban magyarok lakta terület szabadidő -sportos jellemzőiről.

Sajnos a környező országokban is jellemző a hátrányos helyzetű fiatalok viszonylag magas aránya, akik számára a helyzetűkből fakadóan a szükséges információk és lehetőségek nehezen érhetőek el. A hátrányos helyzetű gyermekeknek nincs lehetőségük a rendszeres, szervezett keretek között megvalósuló sportolásra. Kevés esélye van a rendszeres testedzésre, mivel a családok nem tudnak sem időt, sem pénzt a sportolásra fordítani. Sajnos a meghatározott probléma valós és nap, mint nap tapasztalhatók hatásai.

A Tornaljai Művelődési Központban  Puskó Gábor igazgató tájékoztatott bennünket Tornalja és környéke kulturális életéről és szabadidős lehetőségekről.

Elmondása alapján a közép-szlovák területen nagyon sok hátrányos helyzetű csoport él (munkanélküliek, szegények, romák,  fogyatékossággal élők, idősek), akiknek a felzárkóztatása elodázhatatlan. Ebbe a csoportba sorolható a Közép-Szlovákiában megszünt nehézipar miatt még ma is szegénységben élők népes tábora is. Itt kell megjegyezni azt is, hogy Tornalján és környékén jelentős számú, integrációra szoruló roma közösség is él.

Ehhez az integrációhoz járulhat hozzá például a számukra elérhető szabadidősport is. 

A sportkörnyezet Közép-Szlovákiában rosszabb, mint Szlovákia más területein. A lakosság átlagéletkora igen magas, ezáltal jellemző az emberekre a mozgásszegény életmód.

A sport iránti igény minden korosztályban nagyon alacsony, míg más szlovák területeken a sportnak egyre több fizetős szabadidős alternatívája került bevezetésre, addig a közép-szlovákiai helyzetet az jellemzi, hogy ha lehetőség van a sportra, akkor sem élnek vele rendszeresen az emberek.

Majd Tóth Kálmán a Szabadidő Központ vezetője elmondta, szerveznek többek között családi sportnapokat, szabadidős és szabadidősportos rendezvényeket, résztvevői  a járási és környékbeli kulturális  sporteseményeknek is.

Megtudtuk, hogy egy 2013-as rendelet szerint kötelezően csak 5-15 éves korig foglalkoznak és foglalkozhatnak a fiatalok szabadidős és szabadidősportos tevékenységével, akik többsége hátrányos helyzetű. Tornalján a gimnázium megszünt, ezért az általános (alap) iskola után a gyerekek csak hétvégén vannak otthon, mert a környező városokban végzik tanulmányaikat ezért a sport helyi lehetőségei számukra, nem elérhetők. 15 év felett nincs kapcsolat a hátrányos helyzetű fiatalokkal, ami ellehetetleníti bevonásukat a rendszeres szabadidősportba.

Nagy László (Tornaljai Városi Hivatal – elöljáró) is csatlakozott az előző véleményhez, hozzátette, máshol hódítanak az extrém és presztízs sportágak (pl. golf, vitorlázás, squash, sziklamászás) erre a vidékre ez nem jellemző. Az emberek befelé fordultak, nem mennek társaságba, a kultúra és a sport iránt is csökkent az igényük. Ráhatásokat szemléletformálással, igyekeznek megoldani, amit pályázatból vagy szponzoroktól szerzett anyagi erőből finanszírozunk. A rendszeres és ingyenes sportfoglalkozások fenntartható megszervezése a kitörési pont, erre viszont kevés az önkormányzati és a civil támogatás.

Magyarországon sem az állam, sem az önkormányzat nem támogatják olyan intenzíven a szabadidős sporttevékenységet, inkább csak a szponzorokra támaszkodhatnak, azt is csekély mértékben. Például a labdarúgásban tehetségesek a roma fiatalok de nem elég kitartóak, nem elég elkötelezettek, pedig kiváló kitörési lehetőség lenne az számukra, ha lenne aki felkarolja, segíti őket.

A kisebb falvakban, községekben, településeken nagyon alacsony a sportolást választók száma, főleg a HH-s családok körében, a sportolási lehetőségek, sportlétesítmények hiánya, esetleg azok használhatatlansága,  szakemberek és az anyagiak hiánya ad okot a távolmaradásra. Sportlétesítmények és sportolási lehetőségek bővítésével, környezeti feltételek javításával, egyesületek létrehozásával, szakemberek együttműködésével javítható lenne. Mindezek önkormányzati, állami támogatások nélkül elképzelhetetlenek..

A közös tevékenység megvalósítása keretében fontos, hogy a bevonásra kerülő szakember jártas legyen és rendelkezzen tapasztalattal, ugyanakkor az együttműködés során nyitott legyen az ismeretek befogadására és az új gyakorlatok megismerésére.

Emellett szükséges a szakemberek pedagógiai, módszertani továbbképzése is, hiszen nem csak az adott sportágra tanítják meg a fiatalokat, hanem jelentős nevelő és szemléletformáló munkát is végeznek. 

Majd meglátogattuk a Tóth Kálmán vezette Szabadidőközpontot, ahol éppen egy shotokán karate edzést tartottak. Szlovákiában nincs shotokán karate versenyrendszer, ezért Tornalján edzenek és Magyarországra járnak át versenyezni a tornaljai karatékák. Ez az egyik legsikeresebben működő sportág Tornalján és környékén.

Ezekben a létesítményekben nagyon sok további rendezvény elférne, de viszont a lakossági igény erre nem túl nagy. Ezt kompenzálandóan, minden városi szabadidős rendezvény is tartalmaz ingyenes sportos elemeket is. Rendszeresen szerveznek gyalogos és kerékpáros túrákat a gyönyörű helyi környezetben, amihez egyre többen csatlakoznak, főleg a fiatalok.

Majd  ismertette mi az, ami valóban eredményesen működik Tornalján és környékén:

• shotokán karate,
• foci 10-15 éves korig,
• városi kispályás focibajnokság (1500 résztvevő)
• téli teremfoci (két hónap),
• humanitárius futás a mozgássérültek megsegítéséért,
• tánc (aerobic, zumba, néptánc),
• drogprevenciós foglalkozások,
• nyugdíjas sportnapok.

Kiemelte a legismertebb és legsikeresebb tornaljai sportoló Lázók Béla, többszörös szlovák bajnok erőemelő.

A tanulmányút végén a résztvevők egyet értettek abban, hogy a szabadidő eltöltésével és a szabadidősporttal foglalkozó civil szervezetek alulfinanszírozottak és szakember hiánnyal is küzdenek ezen a közép-szlovák területen, központi támogatás és pályázat alig van a segítségükre. Civil egyesületek szervezik a szabadidős programokat, amelyeknek korlátot szab az anyagiak és a központi finanszírozás hiánya. A sportkörnyezet javítása érdekében a központi anyagi erők jelentős emelése elengedhetetlen, amiért a döntéshozók ezirányú folyamatos bombázása is szükséges.

A fizetős szabadidősport a szegényebb közép-szlovák területen élők számára nem vállalható fel, ráadásul szemléletformáló projektekre is szükség lenne az itt élők számára, mert sokan befelé fordultak a romló körümények miatt. Ennek megoldására rendszeres és ingyenes sportfoglalkoztatás biztosítását kellene az önkormányzatoknak megoldani, a források előteremtésével, a civil szervezeteknek pedig a szemléletformálást és a mozgósítást kell a jövőben szorgalmazni a lakosság felé. A hátrányos helyzetű szlovák vidékeken feltárt ismeretekkel, és közös jó gyakorlatok cseréjével hozzájárultunk a társadalmi felzárkóztatás sikeréhez is, az itt tapasztaltakat az otthoni gyakorlatban is megjeleníthetjük majd.

A program erősítette az együttműködést a Duna stratégia országai és a visegrádi országok sportpolitikai stratégiáját követve.

Programunkkal is segítettük projektcélunk elérését, a transznacionális szabadidősportos együttműködés megvalósítását.

Végül, összegzésként megállapítottuk, hogy a fent taglaltabbaklban – leírtakban különbözik a közép-szlovákiai szabadidősportos helyzet más szlovákiai területek, illetve Magyarország szabadidősportos lehetőségeitől. A tanulmányút kiválónak minősíthető, vendéglátóinktól igen sok és hasznos információkhoz jutottunk, amit majd a kutatás során is felhasználhatunk.

Kelt.: Eger, 2020. 02. 06.