TANULMÁNYÚT (7)

 A VEZETŐ SZEREPE A SZABADIDŐSPORT SZERVEZÉSÉBEN

Helyszín: 3600 Ózd, Ózdi Sport- és Élményközpont Nonprofit Kft (ÓSÉK)  Bolyki főút 4.

Időpont: 2019. december 13. 09.00-13.00.

A programcsoport címe: Tanulmányút (7).

A rendezvényen részt vett: 6 fő

 

A projekt célja a szabadidő eltöltés és szabadidősport területén fellelhető nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a magyarországi alkalmazásra. Közvetlen cél volt az ózdi tanulmányúton a  szabadidő eltöltés és a szabadidősport szervezésében betöltött vezetői szerep, helyzetelemzés, megoldáskeresés.

A sportvezető szerepét is meg kívántuk vizsgálni, a társadalmi intergráció szempontjából is. Tanulmányutunkon szót kívántunk ejteni az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás érvényesülését segítő intézkedésekről is.  Terveztük a társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos speciális szakmai tudásanyag bővítését is a résztvevők körében.

 Fogadó szervezetünk az Ózdi Sport- és Élményközpont Nonprofit Kft. (Ózd, Bolyki főút 4) volt, melynek vezetője Nagy-Mengyi Péter. Azért esett rájuk a választásunk, mert a sportcsarnok-stadion-lőtér, a strand és az uszoda üzemeltetését, programjainak lebonyolítását végzik, kiváló színvonalon Nagy- Mengyi Péter vezetésével. Szabadidősport rendezvényeket szerveznek, szabadidős és sportszolgáltatásokat nyújtanak.

Erdélyi Mihály (a Szabadidős és Munkahelyi Sportszövetség főtitára) elmondta, hogy szervezetekben tevékenykedő szakemberek, mindannyian kiváló ismerői a sportoknak, és tapasztalattal rendelkeznek a fiatalok nevelésével kapcsolatban, azonban szükségesnek tartjuk az eddigi tapasztalatok összegzését, valamint az egyes szervezetek, országok által használt módszertanok eljárások vizsgálatát, hogy az eredményes gyakorlatokat az egyes szakemberek a helyi igényekhez igazodva esetleg adaptálni tudják a saját területükre.

 Majd Nagy-Mengyi Péter ismertette szervezete tevékenységét (létesítmények kezelése, sportrendezvények lebonyolítása), majd vezetői munkásságáról beszélt. Elmondta, hogy részéről a legfontosabb a vezető és a munkatársak között a kölcsönös bizalom. Nehézséget jelentett neki az elején, hogy néha a vezetőnek nemet kell mondania a kollégák kérésére. Sikerült azt az elvet elülteni a kollektívában, hogy az intelligens kolléga nem hozza olyan helyzetbe a főnökét, hogy annak nemet kelljen mondania.

 Szerinte egy sportvezetőnek különösen figyelnie kell arra, hogy ne váljon a sport az egyenlőtlenségek egyik forrásává és formájává, és ne szoruljanak ki a sportolási lehetőségekből a társadalmi integrációban érdekeltek. Ez Ózdon nagyon fontos és érzékeny kérdés, mert jelentős számban élnek itt kirekesztett roma származású emberek, továbbá a nehézipar (kohászat) megszűnése után jelentős  számú hátrányos helyzetű csoport, illetve munkanélküli maradt a városban. Ezek a csoportok még ma is igen nehéz helyzetben kénytelenek élni. Nekik minden segítség számít, ami az életminőségüket javíthatja. Ezen kívül a továbbtanulásból fakadó nehézségekről is beszélt, mivel sok fiatal az érettségit követően nem marad a városban, ezért Miskolcon, Egerben illetve Budapesten találnak a felsőoktatásban lehetőséget. Következésképpen vezetőként sem tudnak alternatívát kínálni a számukra.

Így az ózdi sportos közéletből kikopik a fiatal és lendületes korosztály, a szabadidősportban leginkább aktiválható fiatal felnőtt réteg, és a későbbi sportvezetői munkakörbe behívható személyek száma is csökken.

 A tanulmányúton ezt követően a résztvevők meghallgatták Erdélyi Annamária (KSI vizilabda edző) gondolatébresztőjét, amelyből megtudhatták, hogy a vezető az, aki emberekkel foglalkozik, másokat irányít és szükséges, hogy a megfelelő képességek és tudás birtokában legyen. Ezek az ismeretek általában szakmaiak és vezetéstudományiak is.

A sporttudomány számos párhuzamot von a vezetői és az edzői szakmai ismeretek között mind az élsport, mind a szabadidősport területén. A vezetőkhöz hasonlóan az edzőknek is képesnek kell lennie mások befolyásolására a kijelölt célok megvalósítása érdekében, akár egy sportolót irányítanak, akár egy egész csapatot. Az edző-sportoló kapcsolat értelemszerű eltéréseket mutat a szabadidősportban és élsportban. Az edzők különböző vezetői szintet képviselhetnek, nélkülözhetetlen, hogy mindig alkalmazkodni tudjanak az adott szituációhoz, amelyben irányítják sportolóikat.

Nagy-Mengyi Péter kérdéseket tett fel Erdélyi Annamária számára, mely szerint hogyan tudják megoldani a fővárosi, hátrányos helyzetű gyerekek sportoltatását, illetve milyen eszközeik vannak arra, hogy bevonják őket a sportközegbe, még ha csak szabadidős szinten is.

A válaszban kiderült, hogy az iskoláknál pályázhatnak sportfelszerelésre, létesítmény bérletekre, amelyeket jó tanulmányi eredményhez kötnek, illetve maguk a szabadidős sportszervezetek is kiírnak olyan verseny jellegű szabadidős programokat, ahol kupákat, felszereléseket, játékszereket lehet nyerni. A felnőttek számára is jó ötlet az utóbbi, szívesen vesznek részt egy szabadidős kispályás futball bajnokságban, ha van célja. Alapvetően fontos megértetni mindenkivel, hogy a szabadidős mozgás az kiváló egészség egyik záloga, de ha ezen felül célnak és motivációnak szánt „nyeremények” vannak, akkor nagyobb a küzdőszellem, több a nevező vagy résztvevő.

Mivel a fővárosi térségben több céget sikerül megmozgatni a munkahelyi és szabadidősport érdekében, több lehetőség van arra, hogy a célok megvalósításához egyúttal több támogatót is találjanak. Erdélyi Annamária elmondta azt is, hogy Ózd és környéke domborzatilag is kiváló lenne sok, a természetben végezhető szabadidős tevékenységhez, és az embereket ki kell mozdítani az otthonaikból, ingert és motivációt kell adni nekik ahhoz, hogy a saját egészségükért tegyenek. Ehhez az szükséges, hogy a szabadidős és sportegyesületek  pályázhassanak és az esetlegesen elnyert pályázati lehetőségek által olyan motiváló eszköztárai lehessenek, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését és kedvét, folyamatosan ébren tartva azt. Sok városban a versenysportban dolgozó edzők és vezetők vállalják a szabadidős tevékenységek koordinálást is, mert magához a sportoláshoz szakember tudása szükséges, a szervezéshez pedig vezetői attitűd.

Ha ezt Ózdon és környékén is meg lehet valósítani, például a borsod-megyei kis települések részvételével, akkor a térségnek nyert ügye van, és szokássá, hagyománnyá lehet tenni a szabadidős tevékenységet, mint páldául évente megtartandó bükki teljesítménytúrákat, melyeket az év azonos időszakában meg lehet szervezni, kistérségi úszóversenyt egyesületekben le nem igazolt gyerekek és felnőttek számára, stb.

Mivel ezeknek mind bérleményi vagy rendezési költségeik vannak, állandóan kutatni kell a pályázati lehetőségeket. A versenysportnak és a szabadidősportnak a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben össze kell fognia, és együttesen motiválnia a lakosságot, ezáltal könnyebb kiszűrni a versenysportra alkalmas fiatalokat is. A vezetői széleslátókörűség, vállalkozó szellemű hozzáállás, a kitartás az ilyen térségekben elengedhetetlen, hiszen ahol maguktól nem mozdulnak meg az emberek, vagy kevés az inger és a lehetőség, vezetni kell őket, utat mutatni, példával elöl járni. A jó szintű vezetéshez az edzéseken és az élet más területén is szükség van arra, hogy vezetők megfelelő mennyiségű és minőségű, mások által elismert tudással rendelkezzenek, amit csak az önmaguk fejlesztésére fordított állandó kiemelt figyelemmel tudnak biztosítani. A vezetés minden szintje (polgármester, civil szervezetek vezetői, szabadidőspport szervezők) igényli a szakmai és a vezetéssel kapcsolatos magasszintű tudást.

Az élsport és szabadidősport területén is szükséges a klubvezetők és az edzők számára a sportszakmai ismeretek mellett a vezetéselméleti ismeretek elsajátítása is. Nem árt a kellő mennyiségű vezetői tapasztalat sem a sikeres irányító munkához.

A klubvezetői és az edzői tevékenység hatékonyságával mind az élsport, mind a szabadidősport területén kevés kutató foglalkozott, ezen a területen hazai és nemzetközi szinten is korlátozott számú szakirodalom áll rendelkezésünkre. Ezt a területet érdemes lenne kutatni.

Konszenzus született a résztvevők között abban (és ez a hozadéka is lehet a tanulmányútnak, ami egyben javaslat is), hogy a szabadidősportban dolgozók (sportvezetők és edzők egyaránt) szakmai felkészültsége összefügg az foglalkozások látogatottsági statisztikájával, így a civil szervezetek sikerével és fenntarthatóságával. A klubvezetők és az edzők szakmai felkészültségének a szakemberképzés és továbbképzés egyaránt szükséges eleme. Ennek átdolgozása országos szinten jelenleg is folyamatban van. A szabadidősport klubok sikerének, hatékonyságának nélkülözhetetlen feltétele a megfelelően képzett és felkészült vezetők és edzők kiválasztása és foglalkoztatása, illetve képzéseken és továbbképzéseken való részvételük támogatása.

 A lebonyolított tanulmányút segítette a közösségfejlesztő szervezetek együttműködését, erősíttette a tapasztalatcsere lehetőségét. A jó gyakorlatokat rögzítettük, amelyeket további munkánk során felhasználunk majd. Tanulmányutunk során a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedések kidolgozásához is adalékokat kaptunk, amiről a pályázati összegzésben majd értesülhet a főhatóság is.

Összességében a tanulmányút kiválóan sikerült, minden résztvevő elmondta véleményét a vezető szerepéről a szabadidősportban, amit előbb részleteztünk.

 

Kelt.: Eger, 2019. 12. 13.

 

 

 

Skip to content