A SZABADIDŐSPORT ÉS A SPORTPOLITIKA KAPCSOLATA

IDŐPONT: 2019. április 29. 14:00-17:00

HELYSZÍN: Rudabánya, Petőfi Sándor út 2. Gvadányi József Művelődési Ház és Nagyközségi Könyvtár  

A rendezvényen részt vett: 22 fő.

A projekt célja a szabadidő eltöltés és a szabadidősport területén fellelhető nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a magyarországi alkalmazásra. Közvetlen cél a Rudabányán és környékén található szabadidős szervezetek működésének, eredményeinek és nehézségeinek megismerése, jó gyakorlatok összegyűjtése, további cél a szabadidős tevékenységek és a sportpolitika kapcsolatának vizsgálata itthon és külföldön, a műhelymunka résztvevőinek segítségével, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra, integrációra szorulókra. Mivel jelentős a hátrányos helyzetűek száma Rudabányán, a szabadidősport társadalmi integrációjával is határozott célunk foglalkozni, hiszen a felzárkóztatás és a kirekesztődés a sportpolitika szerves részét képezi, csakúgy, mint az esélyteremtés. Célunk volt a meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos, rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése is.

A műhelymunka bevezető előadásából (Bercsényi Sándor szakmai vezető) megismerhettük, hogy a sportpolitika magában foglalja a sporttal kapcsolatos fejlesztési stratégiák, programok szakmai előkészítését, a sport kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakítását, működtetését, valamint az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételek biztosítását, a sportpolitika tehát egy komplex fogalom.

A sportpolitika szerves részét képezi a kirekesztődés a sport terén, ami többféle formában megjelenhet. A sportból történő kirekesztődés tényezői három nagy csoportra oszthatók:

(1) strukturális akadályok – rossz állapotú fizikai környezet és létesítmények, társas kapcsolatok és társadalmi tőke deficitje, korlátozott közlekedési lehetőségek;

  (2) közvetítő tényezők – sportszervezők nézetei és döntései, tágabb társadalom attitűdjei;

  (3) személyes tényezők – idő, bevétel, képességek hiánya, biztonsággal kapcsolatos félelmek, kontrollvesztettség érzése, rossz testkép.

A megoldás nagy valószínűséggel a fenti három csoport mentén keresendő!

A sportpolitika értelmezése szerint a társadalmi befogadás nagyobb konkrét célcsoportjai: a nők, a hátrányos helyzetű csoportok (HH, HHH),

a fogyatékossággal élők.

Ezt követően A szabadidő eltöltés és a sportpolitika kapcsolata című program vitájában nagyszámú hozzászólás hangzott el. 

Áttekintettük a magyar sport helyzetét is a sportpolitikai változások tükrében.

A rendszerváltás jelensége markáns politikai változásokat hozott a sporton belül. A legfőbb változásként a piacosodási folyamat emelhető ki, ami igen érzékenyen érintette a hátrányos helyzetű telepűlések lakóit és a HH-s célcsoportok többi tagjait is.

A sportból történő kirekesztődés tényezői, három nagy csoportra oszthatóak, strukturális akadályok, közvetítő tényezők, személyes tényezők totálisan érinti  a HH-s csoportok tagjait.

Sajókazán működik egy civil egyesület, a Sajókazai Sport Egyesület melynek labdarúgó szakosztálya ingyenesen foglalkoztatja a település hátrányos helyzetű, főleg roma fiataljait. Edzőt, felszerelést biztosítanak, ezáltal sokan igénybe is veszik. Csak a jó magaviseletű gyerekeket tudják hosszú távon megtartani, a rendszeres edzésre járás a minimum feltétel, emellett a tanulmányi eredményekre is figyelnek. Rendszeresen rendeznek labdarúgó tornákat Rudabányán és a környező településeken is. Sikeresen szerepelnek a rudabányai fiatal focisták a területi diákolimpián is.

A sportpolitika része a sporthoz, illetve a sportoláshoz való jog, de oda tartoznak a sporttal kapcsolatos állami, önkormányzati és a civil szervezeti feladatok is. Ehhez szakemberre van szükség. A sportoláshoz való jog különösen fontos tényezővé válik a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők, általában a társadalmi felzárkóztatásra szoruló emberek esetében.

Az alkotmány tartalmazza a sporthoz való jogot, de sem az állam, sem a makro- és mikrokörnyezet nem segíti kellően annak megvalósulását, érvényre jutását a hátrányos helyzetűek esetében. Ez kimerítheti az esélyegyenlőtlenség fogalmát.

A mindenki által hozzáférhető és fenntartható sportot kell támogatni az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek.

Ezt teszi, az Ormosbányai civil közösség és az önkormányzat is. Évente négyszer rendeznek sportnapot a település fiataljai részére.
Helyi szakemberek híján Rudabányáról hívnak segítséget, onnan alkalmaznak sportszakembereket. A rudabányai rendezvényeken a környékbeli hátrányos helyzetű települések, így Ormosbánya fiataljai is megívást kapnak, és ingyen vehetik igénybe az ottani szolgáltatásokat.

A sport, azon belül a szabadidősport elválaszthatatlan az aktuál-politikától, és annak része a sport szakpolitika is. A helyi körülményekről elmondta azt is, hogy Rudabánya maga is HH-s település, a lakosság igen jelentős része roma származású és mélyszegénységben élő nagycsaládok száma  jelentős a településen.

A másik, felzárkóztatásra igényt tartó réteg a korábban megszűnt bányászat miatt munkanélkülivé vált emberek, akik közül sokan még ma is nehéz körülmények között élnek. Sajnos, mindkét csoport  kiváló példa arra, hogy nagy szükség van a térségben a társadalmi integrációra, melynek egyik kiváló eszköze lehet a pályázatok, vagy civil szervezetek által rendszeresen és ingyenesen biztosított szabadidősport.

 A hátrányos helyzetű gyermekek életében a sport előmozdíthatja az integrációt, és az előítéletek csökkentését,  kutatások szerint a mozgás pozitívan befolyásolja a tanulmányi eredményeiket is.

 A településen található sportlétesítményeket és a nagy területen elhelyezkedő közösségi teret ingyenesen használhatják a helyi fiatalok, akik részére a települési nagy rendezvényeken mindig biztosítanak sportolási lehetőséget. Pályázatokat adtak be a sportolási lehetőségek javítására, ezek elbírálása még nem történt meg.

A sportpolitika elsősorban a versenysporttal foglalkozik, a szabadidősporttal kisebb mértékben nyílvánul meg. Ezen a jövőben változtatást vár minden szabadidősporttal foglalkozó egyesület. Ne az élsportot, hanem az egészségsportot támogassa a kormányzat magas szinten és rendszeresen, anyagilag, erkölcsileg és szakmailag is.

Jó lenne azt elérni, hogy az állam elsősorban a szabadidősportot és célzottan az olimpiai felkészítést támogassa, a versenysport többi szelete pedig piaci alapon tartsa el magát. Rudabányán a helyi fiatalok, köztük jelentős számú roma származású, elsősorban a labdarúgás irányába mozdíthatók. Korábban próbálkoztak más sportágakkal, de azokra nem voltak vevők a fiatalok. A jövőben tervezik ökölvívó szakosztály létesítését, bízva abban, hogy a fiatalok élénken érdeklődnek majd e sportág iránt. A lányok részére zumba és fitnesz foglalkozások indultak önkormányzati segítséggel, a résztvevők létszáma lassan gyarapszik.

Erdélyi Mihály (Eger, Szabadidős és Munkahelyi Sportszövetség, főtitkár) elmondta, hogy jelen pályázatunk céljainak és részcéljainak megvalósulásával is a sportpolitikát szolgáljuk, segítjük. Elsősorban a HH-s települések lakóinak szemléletformálását és sportolási igényének felkeltését végezzük, utalva ennek fenntarthatóságára is.

Külföldi szakemberünk elmondta, Szlovákiában szintén az a helyzet, hogy az élsportot lényegesen nagyobb arányban és értékben támogatja az állam, mint a szabadidősportot. Ez még talán a viszonylag nem távoli politikai múlt hatásának eredménye. A szemléletváltozás állami szinten sem megy gyorsan. Nehezíti a megoldást a szlovák sport különböző szeleteinek (élsport, szabadidősport, fogyatékkal élők sportja) elkülönült országos és helyi irányítása is. Érdekes módon azonban a sport civil helyi irányitási rendszere viszont viszonylag fejlettnek minősíthető Szlovákiában. A sporthoz és a sportoláshoz való jogot a szlovák alkotmány is tartalmazza, ennek ellenére a hátrányos helyzetű emberek szabadidősportját nem igazán támogatja az állam. Tervezik a jövőben pályázatok kiírását ebben a témakörben. 

A sportszakemberek jelenléte nélkül nehéz színvonalas szabadidősportot elképzelni. A kis településeken nincs jelen lehetőleg ott élő szakember, aki kézben tartaná a lakosság sportját. Elvárnák a vidéki kistelepülések a sportszakemberek képzése során a jelentős létszámemelést. A szlovák szakemberek is úgy tartják, hogy a szabadidősportnak kitüntetett szerepe van a társadalmi integrációban.

A program lebonyolításával hozzájárultunk az egészségügyi társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos, rendelkezésre álló szabadidősport szakmai, szakpolitikai tudásanyagának bővítéséhez.

A tapasztalatok feldolgozása, jó gyakorlatok összegyűjtése, leírása megtörtént a megvalósított program során.

A rudabányai műhelymunka jó hangulatban telt, sok értelmes és konstruktív hozzászólás jellemezte.

Kelt.: Eger, 2019. 04. 29.