a résztvevők hálózatba szervezési lehetőségeinek

társadalmi, politikai, jogi, pénzügyi, szervezeti kérdései

A programcsoport neve: Nemzetközi hálózatépítés (1.).

A beszámolót összeállította: Lázár Rita EVÚK képviselő.

A rendezvényen részt vett: 28 fő.

1. Tevékenység célja (aktuális tevékenységek általános leírása, céljai):

A projekt program célja a szabadidő eltöltés és szabadidősport területén fellelhető nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a magyarországi alkalmazásra.

A projekt közvetlen célcsoportjának tekinthető a projektbe bevont, szabadidős és szabadidősport területen dolgozó hazai és külhoni szakemberek csoportja, valamint az együttműködők által elért és bevonásra kerülő szakemberek.

Közvetlen cél a résztvevők hálózatba szervezési lehetőségének megvitatása társadalmi, politikai, jogi, pénzügyi, szervezeti oldalról megközelítve.

2. A megvalósított tevékenységek leírása, szakmai összefoglaló:

Kérdés volt, hogy kell-e hálózat?

A bevezető előadást Dr. Honfi László tartotta, amelyből a jelenlévők megtudhatták, hogy a hálózat, mint együttműködési képződmény szorosan kapcsolódó szervezetek csoportja, viszonylagosan vagy teljesen önálló egységek összekapcsolódása. A hálózatok a legkülönfélébb alakot ölthetik: a bolygóvállalatok gyűrűjében működő „solar” cégtől a McDonald’s mintájú, franchise központ által összefogott vállalatcsoportosuláson keresztül egy-egy földrajzi régió – egymással fizikai közelségben lévő – szervezetei által alkotott regionális hálózatokig. E sokszínűségből is adódik a hálózatok hihetetlen rugalmassága. Körvonalaikat – amőbaszerű mozgásuk miatt – nehéz meghatározni, ezért mondják sokan, hogy a hálózat az egy „határok nélküli szervezet”.

Esetünkben egy határon átnyúló, regionális nemzetközi hálózatról lenne szó, mely esetben az összekötő kapocs a szabadidősport.

Az előadást követő vitában sikerült egy elvi megállapodást kialakítani a résztvevőknek arról, hogy a szabadidős-, kulturális- és szabadidősportos szervezeteket hálózatba kell szervezni, mindezt az együttműködés hatékonyságának növelése céljából. Ezt a kérdéskört tovább gondoltuk, tárgyaltuk, annak társadalmi, politikai, jogi, pénzügyi, valamint szervezeti kérdéseit is górcső alá vettük, irányított beszélgetés, vita formájában.

A vita során az is kiderült, hogy a határokon átnyúló együttműködésekre hatalmas társadalmi igény van, a határok mindkét oldalán. Jelentős mindkét oldalon az az elmaradott viszonyok között élő, hátrányos helyzetű népesség, akiknek nagy szükségük van az egészséggel, a szabadidő eltöltéssel, a kultúrával, de főleg a szabadidősporttal kapcsolatos ismeretek megszerzésére.

Az együttműködés jogi feltételei magyar részről megvannak, a külföldi jogi kérdések apró részleteinek tisztázására még érdemes odafigyelni.

A szabadidő eltöltés és a szabadidősport pénzügyi kérdései és lehetőségei eltérnek a hazai és külföldi szervezetek esetében (a hazaiak jobbak), ezt a további munkánkban mindig szem előtt kell tartani.

A hazai és külföldi szabadidősport szervezeti keretei jelentősen különböznek, ezek feltérképezése a jövő egyik feladata.

Külföldi résztvevők voltak. (Tamaš Bartušek – Medvesalja P.T., Agneša Gyuránová – CSEMADOK Bátkai Alapszervezete, Pósa Judit – Pósa Lajos Társaság).

A résztvevők szállást, étkezést és utazást vettek igénybe.

Kelt.: Eger, 2018. október 06.